Nyugtat Svájc: Putyin nem fog atomfegyvereket használni
Viola Amherd svájci védelmi miniszter szerint nem valószínű, hogy Vlagyimir Putyin be fogja vetni az orosz atomfegyvereket - számolt be a kanadai National Post.
Viola Amherd svájci védelmi miniszter szerint nem valószínű, hogy Vlagyimir Putyin be fogja vetni az orosz atomfegyvereket - számolt be a kanadai National Post.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggasztónak nevezte, hogy a Fehéroroszországban vasárnap tartott népszavazás az alkotmány módosított változatában eltörli azt a kötelezettséget, hogy az ország továbbra is atomfegyvermentes övezet maradjon. Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be.
Ma reggel nyugati források azt állították, hogy semmi nem változott az orosz nukleáris erők készültségében, miután tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy növeli a stratégiai csapásmérő erők készültségi fokozatát. Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz médiának azt mondta: most kezdik csak készültségbe helyezni a nukleáris csapásmérő erőket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy "különleges készültséget" rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés - mondta hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette, hogy az EU nem kíván "eszkalációs intézkedésekkel reagálni" Putyin szavaira.
Rengeteg a felvétel az interneten kiégett orosz járművekről, halott orosz katonákról. Az ukrán haderő naponta mond be újabb több száz kilőtt orosz járművet, ezerszámra legyőzött katonákat. A nyugati közvélemény szinte mitikus magasságokba emeli az ukrán katonák helytállását. A konfliktus frontvonalait mutató térképeken is látszólag kevés az orosz előrehaladás. Tényleg olyan kemények az ukránok, hogy akár győzhetnek is? Tényleg alulteljesítenek, netán vesztésre állnak az oroszok? Nézzük a tényeket.
Japán nem egyezhet bele abba, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tároljon területén Oroszország elrettentésére - szögezte le hétfőn a japán miniszterelnök a kelet-ázsiai ország parlamentjében.
A brit miniszterelnök vasárnap ismét beszélt az ukrán elnökkel, és méltatta az ukrán nép "hősies" ellenállását az orosz támadással szemben. Boris Johnson közölte Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy "mindent megtesz" annak érdekében, hogy a további katonai segélyek eljussanak az ukrán erőkhöz. Volodimir Zelenszkij kijelentette, a következő 24 óra döntő jelentőségű lesz - közölte a Downing Street a Sky News szerint.
A gazdasági szankciókkal kapcsolatos közgondolgodás erősen polarizált. Viszonylag sokan potenciális csodafegyverekként tekintenek rájuk, amelyekkel háborúkat lehet eldönteni, míg mások csak haszontalan, farizeus és szemforgató eszközöknek tartják azokat, amelyekkel a döntéshozók csökkenthetik a tétlenség látszatát. Mindkét vélekedés lehet igaz, sokszor az adott helyzet függvénye, melyik helytálló. Éppen ezért érdemes áttekinteni, milyen a szankciós alaphelyzet a mostani orosz-ukrán konfliktusban, mire számíthatunk és mire nem a nyugati gazdasági büntetőintézkedésektől.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint az orosz erők nukleáris erők Putyin által elrendelt készültsége "veszélyes és felelőtlen" - számolt be a brit Sky News.
Németország vasárnap ismét eltért a régóta követett politikától: Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy a kormány 100 milliárd eurót biztosít katonai beruházásokra a 2022-es költségvetésből - számolt be a brit Guardian.
Nem csitul a háború Ukrajnában az invázió megkezdésétől számított második napon sem. Volodimir Zelenszkij csütörtökön általános mozgósítást rendelt el. Bár az orosz egységek jelentős erőfölényben vannak, az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak. Kijevben már korábban nagyszabású fegyverosztásba kezdtek, az ukrán főváros környékén harcok alakultak ki az orosz, illetve az ukrán fegyveres erők között. Az ukrán haderő arról adott tájékoztatást, hogy az éjjel lelőttek egy orosz Il-76-os szállítógépet, tele deszantosokkal. Az orosz oldal ezt a veszteséget nem erősítette meg. Többen, köztük Vitalij Klicsko polgármester és Zelenszkij is figyelmeztette a lakosságot, hogy az orosz csapatok az éjszaka folyamán megostromolhatják Kijevet. Eddig robbanásokról és utcai harcokról érkeztek beszámolók. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elbukott az orosz invázió elítéléséről szóló határozat elfogadása Moszkva vétója miatt, Kína tartózkodott a szavazásnál. Időközben az Egyesült Államok is követte az Európai Unió példáját és szankciós listára helyezte Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrovot. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden szerint harmadik világháború lenne az Oroszország elleni szankciók alternatívája.
A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban már ezen a linken olvashatók.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az európai védelmi kiadások megduplázásért emelt szót az Ouest-France francia regionális lap internetes oldalán szombat este megjelent interjúban, miután meglátása szerint az Ukrajna ellen indított orosz támadás következő célpontja a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az Európai Unió más keleti államai lehetnek.
Csecsen fegyveresek harcolnak az oroszok oldalán Ukrajnában - közölte az interneten szombaton feltett videofelvételen Ramzan Kadirov, a dél-oroszországi Csecsenföld elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, aki felszólította az ukránokat, hogy döntsék meg a kormányukat.
Az orosz-ukrán háború alighanem a világtörténelem legszélesebb körben dokumentált katonai konfliktusa: percenként kerülnek fel az internetre okostelefonnal felvett videók, képek az összecsapásokról. Ezzel együtt elképesztő mennyiségű dezinformáció és álhír is felkerül a netre; mind az orosz, mind az ukrán fél hihetetlen mennyiségben hazudik, ferdít vagy magyaráz félre dolgokat a konfliktussal kapcsolatosan. Emiatt sajnos valószínűleg még sokáig nem fogunk pontos képet kapni az orosz-ukrán háború eseményeiről.
Moszkva a Vlagyimir Putyin elnök által meghatározott célok eléréséig folytatja ukrajnai hadműveletét, és a nyugati szankciók miatt akár az orosz és az amerikai nukleáris arzenált korlátozó Új START-egyezményt is felmondhatja - írta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a VKontaktye orosz közösségi oldalon szombaton.
Az Északi Áramlat gázvezetékek története szinte a kezdetektől szorosan összefügg az orosz-ukrán politikai-gazdasági kapcsolatok alakulásával. Oroszország számára a mai napig az energiaexport jelenti a legfontosabb bevételi forrást, Ukrajna pedig jól keresett a rajta áthaladó szállítmányokon, e téren folytatott együttműködésük tehát kölcsönösen előnyösnek tűnt. A két ország közötti politikai összhang megbomlásával azonban új korszak kezdődött az egész európai energiaellátást alapjaiban meghatározó történetben, az elmúlt napok történései pedig a jövő kilátásait is bizonytalanná teszik.
Egy nap telt el azóta, hogy Vlagyimir Putyin kiadta a támadási parancsot Ukrajna ellen. Több ukrán nagyváros, illetve azok vonzáskörzete is tűz alá került. Országszerte pedig légvédelmi rakéták hangja hallható, a civil lakosság egy része elmenekül. Volodimir Zelenszkij elrendelte az általános mozgósítást, beszédében pedig kijelentette: a NATO-tagok félnek, Ukrajna magára maradt a harcban. Az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkov elfoglalása miatt fontos Szumit megszerezték az oroszok, de friss információk szerint még mindig dúlnak a harcok a térségben. Az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak, ráadásul ma orosz területre is lőttek, ahol szétbombáztak egy repülőteret, illetve állítólag megállították az orosz csapatok offenzíváját az ukrajnai Csernyihiv megyében. Kijevben nagyszabású fegyverosztásba kezdtek, kora reggel pedig robbanásokat lehetett hallani Ukrajna fővárosában. Az orosz páncélosok ezt követően benyomultak Kijev külvárosába, a harcjárművek a város központja felé tartanak, zajlanak a harcok. Az ukrán védelmi minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy ne hagyják el a házaikat, és készítsenek Molotov-koktélokat. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó időközben közölte, hogy Kijev kész tárgyalni Oroszországgal, többek között a semleges státuszáról is. A Kreml közölte, Moszkva hajlandó tárgyalni Kijevvel, ennek azonban feltétele Ukrajna demilitarizálása.
A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban már ezen a linken olvashatók.
Egész éjjel heves harcok dúltak az ukrán főváros, Kijev körül, folyamatos volt a fegyverropogás a közel hárommilliós település térségében. Zelenszkij elnök még mindig a frontvonalakat járja, hogy a katonákat bátorítsa. Az ENSZ BT elítélő határozatát Oroszország megvétózta. Ma további szankciók jöhetnek Oroszország ellen, Putyin elnököt és Lavrov miniszter kitiltották több országból is. Ezek az éjszaka legfontosabb eseményei.
Az Egyesült Államok is szankciókat vezet be személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellen - jelentette be pénteken az amerikai elnöki hivatal szóvivője.
Boris Johnson brit miniszterelnök üzenetet intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, amelyben közölte, hogy "ennek a tragédiának véget lehet és véget is kell vetni".
Továbbra is komoly korlátokkal lehet találkozni.
A szélsőséges pártok lebonthatják Macron reformjait.
Csalódást keltettek a legutóbbi havi adatok.
A kormányszóvívő beszélt a részletekről.
Július 12-ig harmadfokú hőségriasztás van érvényben.
Folytatódnak a demonstrációk.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
